Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Fejezetek a csehszlovákiai magyarok történetéből I

Fejezetek a csehszlovákiai magyarok történetéből I.

2007-05-22
Forrás: Szabad Újság / Szarka László
Összeomlás és államalapítás. A kisebbségi helyzet kialakulása
A Madách Könyvkiadó a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kulturális Minisztériumainak támogatásával egy évvel ezelőtt látott neki az első internetes csehszlovákiai magyar kisebbségtörténeti portál kialakításának.

A munkában magyarországi és szlovákiai kutatóintézetek, gyűjtemények munkatársai működtek közre. Május folyamán a munkálatok záró szakaszukba értek. A következő hetekben ennek a munkának az eredményeiből adunk közre válogatást.

Az első világháborút lezáró 1918-1920. évi fegyverszüneti egyezmények, békeszerződések, illetve a Szovjetunió által ellenőrzött kelet-közép-európai kommunista pártállamok 1989. évi megszűnése között eltelt nyolc évtized, a „rövid 20. század” kelet-közép-európai történetében külön fejezetet alkot a versailles-i békerendszer által kialakított nemzetállamok nemzeti kisebbségeinek létrejötte, fejlődése, politikai, társadalmi, kulturális önszerveződése. A Habsburg-monarchia Lajtán túli osztrák, cseh, délszláv, lengyel tartományaiból és a Lajtától keletre eső magyarországi részeiből létrejött utódállamok kisebbségei közül a legnagyobbnak a csehszlovákiai német népcsoport számított. Jelentős német kisebbségek alakultak ki Lengyelországban, Romániában és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban is.

A másik legnagyobb nemzeti kisebbségi csoportot a magyar kisebbségek jelentették. A csehszlovákiai magyar kisebbség 1918-1919 telén olyan történeti kényszerközösségként alakult ki, amelynek az erős felső-magyarországi, felvidéki, regionális identitása mellett gyakorlatilag semmilyen elképzelése sem volt a kisebbségi léthelyzet sajátosságairól.

Miként vált a nagy történelem kényszerítő hatásai alatt a szlovenszkói, ruszinszkói lokális, regionális magyar közösségekből igen rövid idő alatt felvidéki magyar kisebbségi sorsközösség? Milyen viszonyokat, kapcsolatokat tudott kialakítani a többségi cseh, szlovák nemzettel, az anyaország politikai elitjeivel? Miként élte meg sajátos határhelyzetét, kisebbségi sérelmeit, s milyen megoldási alternatívákat dolgozott ki a 20. század zaklatott évtizedeiben? Sorozatunkban a kisebbségtörténeti portál politikatörténeti részeiből közölt szemlevényekkel ezekre és az ezekhez hasonló kérdésekre is választ kaphat az olvasó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia részét alkotó soknemzetiségű Magyarország az első világháború ötödik évében, 1918 őszén a balkáni és az olaszországi front összeroppanásával, Németország francia fronton elszenvedett vereségeivel reménytelen helyzetbe került. A győztes hatalmak már 1918 nyarán döntöttek „nemzetállamok” kialakításáról a Monarchia helyén. Ezek határait, nemzetiségi összetételét részben a háború utáni hónapok katonai foglalásai, konfliktusai, részben pedig a párizsi békekonferencia határkijelölő bizottsági döntései állapították meg.

A történeti Magyarország felbomlása

A Magyar Királyságnak mint a magyar nemzet és a vele együtt élő horvátok, románok, szlovákok, németek, szerbek, rutének és sok más, kisebb lélekszámú népcsoport közös hazájának 1918 októbere és 1919 januárja között lezajlott felbomlása a csehszlovákiai magyar kisebbség kialakulásának közvetlen előzménye.

Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország után 1918 júniusában Woodrow Wilson amerikai elnök révén az Egyesült Államok is elismerte a Monarchiából kiváló nemzetek, köztük a „csehszlovák nemzet” önrendelkezési jogát. Az első világháború záró szakaszában, 1918 őszén a központi hatalmak katonailag az olasz és a balkáni fronton egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek. Tisza István magyar miniszterelnök 1918. október 17-én a magyar országgyűlésben bejelentette, hogy a háborút a központi hatalmak, köztük a Habsburg-monarchia, s annak részeként a Magyar Királyság is elveszítette, ezért „keresnünk kell a békét oly feltételek mellett, amelyeket ilyen viszonyok között ellenségeink elfogadnak.”

1918. október 28-án Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, október 29-én Zágrábban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, október 30-án Turócszentmártonban a szlovák nemzet csatlakozását a Csehszlovák Köztársasághoz. Az 1918. november 3-án a Pádua mellett Villa Giustiban az Osztrák-Magyar Monarchiával aláírt fegyverszüneti szerződéssel a Habsburg-monarchia és az annak részét alkotó, önállóan a győztesek által el sem ismert Magyarország számára véget ért a világháború.

IV. Károly, utolsó Habsburg-uralkodó minden próbálkozása eredménytelen maradt a Habsburg-monarchia egybentartására. 1918. november 13-i eckartsaui Nyilatkozatában ténylegesen feladta uralkodói jogköreit. Formálisan ugyan nem mondott le a magyar koronáról, csak a magyarországi államügyekben való részvételéről.

1918. október 31-én megalakult a Károlyi Mihály vezette magyar kormány, amelynek nemzetiségi ügyekkel megbízott minisztere, Jászi Oszkár megpróbált még az 1919 januárjára összehívott párizsi békekonferencia előtt belső megállapodásra jutni a soknemzetiségű Magyarország népességének közel felét kitevő nem magyar nemzetekkel, kisebbségekkel, amelyek 1918. októbere és decembere között sorra jelentették be kiválásukat a Monarchiából és a Magyar Királyságból.

Az 1918. november 13-14-i aradi román tárgyalások kudarca után Jászi a szlovák kérdés Magyar Királyságon belüli rendezését – a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának, valamint az október 30-i turócszentmártoni deklaráció tényét figyelembe véve – így értékelte: „A cseh törekvések folytán a tót kérdésben is alighanem csak a nemzetközi békekonferencia hozhat döntést.”

A prágai kormány megfelelő nemzetközi jogi háttér nélkül, Edvard Beneš folyamatosan Párizsban tartózkodó külügyminiszter sürgetésére igyekezett katonai eszközökkel elfoglalni az új állam szlovákiai tereületeit. Ennek alapját a páduai fegyverszünet végrehajtására vonatkozóan 1918. november 6-án Clemenceau francia miniszterelnöknek átadott jegyzéke jelentette, amelyben Beneš Pozsony, Komárom, Esztergom, Vác, Rimaszombat, Kassa, Csap, Máramarossziget és Sároseperjes katonai elfoglalását tartotta szükségesnek.

A Károlyi-kormány eredménytelenül igyekezett diplomáciai megoldást találni a konfliktusra. A belgrádi fegyverszüneti tárgyalások, majd a katonai konvenció aláírása után Jászi Budapesten a Milan Hodža vezette szlovák delegációval 1918. november 28. – december 6. között eredménytelenül tárgyalt az esetleges közös megoldási módozatokról. Bartha Albert magyar hadügyminiszter és Milan Hodža között 1918. december 6-án megállapodás született az ideiglenes demarkációs vonalról, amely többé-kevésbé a magyar-szlovák nyelvhatár vonalát követte.

Jásziék ugyancsak sikertelen kísérleteket tettek a történeti magyar államterület nemzetiségek szerinti kantonizálására, Erdély, Ruténföld és Felső-Magyarország „helvetizálása”, illetve a Felső-Magyarország területének hovatartozását eldöntő népszavazás kezdeményezésére. „A magyar népkormány előre elfogadja a békekonferencia illetékességét egy olyan határozat szempontjából, hogy a hazai területen élő szlovákok és románok, szerbek és rutének népszavazás útján maguk határozhassák meg azt a jogukat, melyik államterülethez kívánnak csatlakozni.” Így fogalmazott az a „kis káté”, amely a minisztérium működésének alapelveit foglalta össze. A plebiszcitum elve végül a 14 hónappal később, 1920. januárjában Párizsba indult, Apponyi Albert gróf vezette magyar békedelegáció programjának is legfőbb követelését jelentette.

A csehszlovák katonai akciók 1918-1919 telén

A Magyar Királyság területén egészen a balkáni front áttöréséig nem volt egyetlen ellenséges hadsereg sem. Az összeomlás azonban a központi hatalmak olasz, balkáni és nyugati fronton történt összeroppanását követően heteken belül Magyarország esetében is bekövetkezett. Mégpedig a nem magyar nemzeti mozgalmak – a románok, szerbek, horvátok, szlovének, szlovákok, ruszinok, erdélyi szászok és osztrák-németek – szeparatista, illetve államalapító mozgalmai formájában. A szerb-horvát-szlovén, cseh-szlovák-rutén egységtörekvések konkrét és gyorsan megvalósuló államalapítási programok formáját öltötték.

Az 1918. november 11-i páduai fegyverszüneti megállapodás említés nélkül hagyta a Monarchia részét alkotó Magyar Királyságot. A magyarországi fegyverszüneti feltételek tisztázására 1918. november 13-án Belgrádban Franchet d’ Espréy tábornokkal aláírt fegyverszüneti megállapodás magyar fennhatóság alatt hagyta az egész felső-magyarországi szlovák régiót. Ezt a megállapodást azonban Pichon francia külügyminiszter november 29-én teljes egészében felülbírálta. Ennek jegyében a belgrádi francia parancsnok december 3-án egész Szlovákia kiürítését követelt Károly Mihály miniszterelnöktől. Pichon december 19-én elfogadtatta a Beneš által sürgetett új demarkációs vonalat, amelyet Ferdinand Vyx alezredes, a budapesti antant misszió vezetője 1918. december 23-án jegyzékben nyújtott át a magyar kormánynak. Ez a jegyzék a Duna-Ipoly vonalban jelölte meg a csehszlovák állam előzetes határát.
Míg a Bartha–Hodža demarkációs vonal Dévény, Bazin, Szered, Érsekújvár, Verebély, Garamkovácsi, Lest, Losonc, Szomolnok, Margitfalva, Tőketerebes, Szobránc, Homonna településeken kersztül haladt a Laborc folyó vonaláig, s annak mentén érte el az északkeleti országhatárt, a Vix-jegyzékben szereplő „csehszlovák ország történeti határa” a Duna és az Ipoly folyásával kijelölt vonal, amely Losonc alatt, Ozsgyánon, Rimaszombaton, Tornalján, Perkupán, Hidasnémetin, Lasztócon keresztül vezetett az Ung és Laborc torkolatáig, majd onnan az Ung mentén az Uzsoki szorosnál érte el az országhatárt. A mindkét esetben francia döntéssel megszületett határkijelölés között az etnikai elv feladása, illetve a folyam- és vasúti határokkal azonosított katonai, stratégiai szempont fölénybe kerülése jelentette a különbséget. A csehszlovákiai magyar kisebbség létrejötte szempontjából éppen ez a mozzanat, az etnikai tényező jelentőségének a határkijelölés folyamatában való háttérbe szorulása bizonyult döntőnek.

Az ausztriai Sankt Pöltenből Kroměřížen át november 1-jén Hodonínba érkezett 25. lővészezred cseh tisztjei és katonái Augustín Ripka főhadnagy és V. Stuchlík kapitány vezetésével november 2-án Holics város szlovák vezetőinek hívására átlépték a morva-magyar határt. A cseh és szlovák önkéntesekből folyamatosan erősödő alakulat elfoglalta az eggbeli olajkutakat, és bevonult Malacka városba. Ezt követően elfoglalták Zohort, Dévényújfalut, illetve Szakolcát és november 7-én Nagyszombatot. Ez volt az első cseh-szlovák katonai akció a történeti Magyarország területén.

A csehszlovák hadsereg, amely 1918 decemberében kiegészült a Piccione olasz tábornok vezette olaszországi csehszlovák légiók alakulataival, a Nagyszombatnál, illetve a Vág völgyében rövid ideig sikeres magyar ellentámások felszámolása után 1918. december 5-10 között elfoglalta Trencsént és Nyitrát, velük együtt a két megye nagyobbik részét, majd pedig december 7-én Turócszentmártont, 14-én Körmöcbányát, 15-16-án a Zsolna-Poprád-Igló vasútvonalat, 18-án Késmárkot és Podolint.
Miután a magyar kormány igyekezett tartani magát a Bartha-Hodža demarkációs vonalhoz, a Vág és Garam völgyében szlovák etnikai területen előrenyomuló csehszlovák alakulatok december 21-én harc nélkül elfoglalták Besztercebányát és Zólyomot. Jóllehet Sároseperjes és Kassa védelmét kb. 1800 gyalogosból, 8 géppuskából és egy ütegből álló magyar alakulat biztosította, a két megye magyar hadvezetése a visszavonulás mellett döntött, így a csehszlovák alakulatok Eperjest december 28-án, Kassát pedig december 29-én ugyancsak harc nélkül foglalták el.


Szarka László
forrás: felvidek.ma



HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona