Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent László-templom és kápolna Szent László-templom és kápolna, Csütörtökhely
A település északi részén dombtetőre épített keletelt, Árpád-kori, a 13. század második felében épített román stílusú plébániatemplom. A templom hajójához a déli oldalon a Szapolyai-család az 1470-es években építtetett tömegében a templommal szinte egyenértékű, kétszintes, késő gótikus kápolnát. Az...
Lakóház Lakóház, Tenke
Zártsorú beépítésben álló, földszintes, téglalap alaprajzú, klasszicista épület. Főhomlokzata simán fugázott téglafalazat, amelyet pilaszterek tagolnak. Egy méter magas lábazatán pinceablakok vannak. Díszesen, zárókővel keretelt, egyenes lezárású ablakai kötényes könyöklőpárkánnyal és timpanonos sze...
Pálffy-kastély Pálffy-kastély, Gidrafa
Gróf Pálffy Jánost (1857-1934), gróf Pálffy Móric ötödik gyermekét - a Bajmócot építő rokonától, gróf Pálffy Jánostól megkülönböztetendő - „ifjabb” előtaggal szokás megjelölni. (Bátyja, József a szomolányi vár építőjeként lesz ismert.) Ifjabb Pálffy János a főrendiház örökös tagja volt....
Református templom Református templom, Csécs
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomát valamikor a 13. század utolsó negyedében emelték korai gótikus stílusban. A Szent János evangélista nevére szentelt épületről az első írott forrás 1317-ből maradt fenn. Keletelt tengelyű, zömök, vastag falú, egyhajós, nyereg tetős templom. Téglalap alapraj...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Almakerék
Almakerék település első említése 1305-ből való, kezdettől fogva a szász székek közé ékelődött magyar birtoknak számított. Az Apafiak ősi birtoka és temetkezőhelye, melyet évszázadokon át bírtak. 1775-ben a bécsi udvar döntésének köszönhetően a Bethlenek tulajdona lesz. A templomot az Apafi csalá...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink